Az északi part természetvédői is küzdenek az ostoba bürokratákkal és a mindent elárasztó pénzéhes beruházókkal

Pálköve

Pálköve egy védett tölgyerdőben levő kompakt üdülőhely, alig 15 állandó lakossal, 2 km védett nádassal. A nádasban már egy kis vitorláskikötő megépült, mellé 60 méterrel egy új befektető másikat is akar, nagy-méretű yachtoknak, elektromos taxijachtoknak, 10 m magas hotellel. A Pest vm. hatósága elvi engedélyt adott, minden rendelet ellenében, sőt a helyi adottságok, tiltakozó népszavazás, polgármesteri ellenvélemény ellenére is. A Pálköveiek már a pernél tartanának, de a Veszprémi Törvényszék fél éve nem írja ki a tárgyalást. (vajon miért???) (forrás: pálkövei természetvédő)

Örvényes

A köznyelvben nádkoronasétánynak (csak így egyszerűen pedig nádALJA sétány, mivel ez mindennek az alja) keresztelt fejlesztés készült Örvényesen, és épülőben van egy új csónakkikötő is, amelyekről a hvg.hu is beszámolt. Több cikk is készült arról a nagyszabásúnak ígérkező, de egyelőre csupán papíron létező wellnessgyógyászati ingatlanfejlesztésről és parcellázásról is, ami fontos ökológiai folyosót fenyeget a Balaton egyik utolsó természetes partszakaszán. Visszatérve a nádkorona sétányhoz, a 219 millió forintnyi uniós támogatásból megvalósított, gabionokra állított félméteres “kilátóval”, székekkel, sakkmintás asztalokkal, és a nádon túl a mederbe mélyen benyúló stéggel büszkélkedő fejlesztésnek sajnos több hátránya van, mint előnye. A nagyon buta és csak a pénz eltenni szándékozó pályázókat nem érdekelte az a ami a helyszínen is látszik. Mi a baja az egésszel a természetes környezetért aggódóknak: a kivágott megritkított parti füzes eredetileg zsombékos-mocsaras területét termőfölddel töltötték fel, és fűmaggal szórták be. Így jártak el a félméteres kilátó környékével is – amiről pedig az elvileg az itthon védett gyomnövényfajra, a mocsári csorbókára illetve a nádasra kellene rálátni. (forrás: hvg)

Palóznak

A Paloznakon pusztuló nád esetében tavaly készült szakértői véleményben például a következőket azonosították a Balaton és a Kis-Balaton növényzetét kutató biológusok, Pomogyi Piroska és Szeglet Péter:

• a stégek, bejárók, nyiladékok és feltöltések mentén könnyebben behatol a hullámzás, ami erodálja a nádat;
• elmaradtak a nádaratások (Paloznak környékén 16 éve nem volt ilyen), pedig fontos szerepet játszanak a növény megújulásában: az elöregedett avas nád eltávolításával, fényhez jutnak az új hajtások, ha viszont nincs levágva, akkor a viharok és szél által elfektetett avas nád elzárja előlük a fényt;
• és még egy emberi tényező is drasztikus hatást fejtett ki a fentiek miatt eleve rossz állapotban lévő nádasra: a tóba benyúló hegyláb spicchez egy kikötőt építettek, amelynek mólója 300 méterre lóg be a tómederbe, megváltoztatva az áramlási viszonyokat. A szakértők jelezték, hogy ennek nyomán szélárnyékban feliszapolódás történik, szélirányban pedig fokozódik a nád erodálódása. A feliszapolódás helyszínén viszont nem jut lehetőséghez a nád, mivel először a gyékényesek fejlődnek, a magas vízszint miatt, illetve a hullámzás átöblítő hatása híján aztán várhatóan elmocsarasodik ez a terület. (forrás: hvg)