Zamárdi Nyitva cikk

„KI SZERETNÉ MINDIG ILYEN NYUGALMASNAK LÁTNI A SZENT ISTVÁN UTAT?

Egyesületünk felkarolta azt a helyi indítványt, amelynek célja a Halálos iramban-filmekkel gyakran összetévesztett Szent István út forgalomcsillapítása és biztonságosabbá tétele sebességmérőkkel és új zebrákkal. Ehhez nemrég aláírásgyűjtésbe kezdtünk, amelynek a sikere a feltétele annak, hogy a Zamárdi Város Önkormányzata az utat fenntartó közútkezelőnél kezdeményezhesse a sebességmérők kihelyezését és az új gyalogos átkelők megvalósítását.

Az aláírásgyűjtő ívek megtalálhatóak a Tourinform Zamárdi irodában, a Trafóház ABC-ben, a Faya Bakeryben, a Pizza Pazza Zamárdiban, az iskolában és az óvodában, Diószegi Zoltánnál, Rezi Eránál és Erdélyi Zsoltnál.

Március végéig gyűlnek az aláírások, nem kell helyi lakcím az ívek aláírásához. Megköszönjük, ha támogatjátok a kezdeményezést!”

Válasz a fentiekre

Összefoglaló

Ez megint valami trükk a nevek megszerzésére a választásokhoz, vagy a Sound támogatásához. Egyáltalán miért nem néznek utána, hogy a jogszabályok mit engedélyeznek, vajon teljesen, amatőrök vagy azt gondolják nekik minden megengedett? Ismét a NAIH-hoz (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) kellene fordulni, ugyanis:

Az igazság az, hogy a 20/1984 (XII. 21,) KM rendelet nem szól semmiféle kötelező vagy lehetséges aláírásgyűjtésről. Egy zebra létesítését kérelmezni kell és közben jó néhány szabálynak meg kell felelni. Miféle siker feltételéről beszélnek fenti cikkben? Megint egy szemfényvesztő porhintés! És jó lenne most már tényleg tisztában lenni a szabályokkal rendeletekkel, mert ismét a NAIH-nál fog landolni az ügy, mert közterületen sem gyűjthetők bárhol, bármikor és bárkitől az aláírások. “Népszavazási kezdeményezéshez tilos aláírást gyűjteni az alábbi helyeken, illetve az alábbi helyzetekben: munkahelyen, vagy munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, Honvédségnél, központi államigazgatási szerveknél szolgáló emberektől szolgálat közben, tömegközlekedési eszközönön, kormányzati szervek hivatali helyiségeiben, orvosi rendelőkben, kórházakban, egyéb egészségügyi szolgáltató helyiségben (a magánrendelők kivételek, de álláspontunk szerint aláírás itt sem gyűjthető, mert a választópolgár kiszolgáltatott, nem tud önkéntesen aláírni) egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban, más köznevelési és felsőoktatási intézményekben!“

Másik fontos kérdés, hogy vajon most, ebben az esetben miért nem kell itteni lakosnak, helyi tartózkodási engedéllyel rendelkezőnek, vagy ingatlantulajdonosnak lenni a szavazáshoz (aláíráshoz)? Nem akarom semelyik város lakóját megsérteni, és csak példa kedvéért kérdezem, a Kaposváriak, Zalaegerszegiek, Tabiak miért is dönthetnek az én helyi adóforintjaim felhasználásáról ugyanannyi eséllyel, mint én (vagy nagyobb eséllyel, mert ők többen vannak)?

Hogyan érvényes akkor ez a kezdeményezés, sehogy!

Részletek

A zebratelepítés bejelentésekre a leggyakrabban illetékes a Közútkezelő sokszor válaszol az új zebra létesítésének feltételeivel.

Íme a rendelet:

23.1 Gyalogos-átkelőhelyet az úton csak olyan helyen szabad kijelölni, ahol a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet és az azon áthaladó gyalogosokat az úton közlekedő járművezetők – napszaktól függetlenül – legalább 50 méter távolságból felismerhetik.

23.2 Gyalogos-átkelőhely kijelölésénél együttesen figyelembe kell venni

– a gyalogos- és gépjárműforgalom nagyságát, (és itt van egy táblázat a forgalom nagyságáról))

– a gyalogosforgalom biztonságát,

– a gyalogosok áramlási irányát,

– az út és környezetének kialakítását.

23.3 A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az

a) az úttesten lehetőleg a legrövidebb áthaladást biztosítsa,

b) az egész úttesten – illetőleg ahol több úttest van, ott az összes úttesten – összefüggően átvezessen.

23.4 A kijelölt gyalogos-átkelőhely elhelyezésénél nem alkalmazható olyan megoldás, amely valamelyik járda szabályos megközelítését lehetetlenné tenné.

23.5 Gyalogos-átkelőhelyet nem szabad kijelölni

a) autópályán és autóúton,

b) hídon, aluljáróban, alagútban,

c) beláthatatlan útkanyarulatban és bukkanóban, amennyiben az a 23.1 pontban foglaltakat nem biztosítja,

d) vasúti átjáróban és a vasúti átjáróhoz vezető úton a szélső vágánytengelytől számított 30 méteren belül, kivéve ha a gyalogosforgalmat fényjelző készülék irányítja,

e) közvilágítás nélküli útszakaszon,

f) a vonatkozó szabványnak nem megfelelő közvilágítású útszakaszon,

g) autóbusz, trolibusz, szélső fekvésű villamos megállóhelyén, továbbá középfekvésű villamospálya járdasziget nélküli megállóhelyén és

– azok előtt 15 méteren belül,

– a megálló jármű végétől számított 5 méteren belül,

h) középfekvésű villamospálya útkereszteződés előtt levő járdaszigetes megállóhelyénél, a járdasziget útkereszteződéssel ellentétes végénél, ha az útkereszteződésnél a járdaszigetről különszintű gyalogos átvezetés van, vagy az ott levő kijelölt gyalogos-átkelőhely forgalma forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított. Kivétel a tilalom alól, ha a járdasziget végénél kijelölendő gyalogos-átkelőhelyet is forgalomirányító fényjelző készülék irányítja. Ezeken a helyeken a járdaszigeten a két kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a különszintű gyalogos átvezetés és a kijelölt gyalogos-átkelőhely között, valamint – szükség és lehetőség esetén – azonos hosszban a járdaszigethez közelebb eső járdán gyalogoskorláttal vagy más hasonló berendezéssel a gyalogosok átkelését meg kell akadályozni,

i) útkereszteződésen kívül, ha az forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződéstől, vagy kijelölt gyalogos- átkelőhelytől számított 100 méteren belül van, kivéve, ha annak forgalmát – a mellette levővel összehangolt – forgalomirányító fényjelző készülék irányítja,

j) összehangolt forgalomirányítású útkereszteződések között, kivéve ha a kijelölt gyalogos-átkelőhely forgalmát fényjelző készülék irányítja,

k) lakott területen, ha a gyalogosnak 5 sávnál többet kellene kereszteznie jelzőlámpás forgalomirányítás, vagy közbenső biztonságos megállási lehetőség nélkül,

l) lakott területen kívül, ha a gyalogosnak 3-nál több sávot kell kereszteznie jelzőlámpás forgalomirányítás vagy közbenső biztonságos megállási lehetőség nélkül.

23.14 A kijelölt gyalogos-átkelőhely mindkét végéhez szilárd burkolat] járda vezessen, amely a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez a gyalogosok várakozásra szolgáló szilárd burkolatú felülettel (gyalogos felállóhely) csatlakozzon.

23.15 Az autóbusz- (trolibusz-) megállóhely szilárd burkolatú járda része (kiemelt szegélyes járdasziget) és az autóbusz (trolibusz) megközelítésére szolgáló kijelölt gyalogos-átkelőhely között szilárd burkolatú járda minden esetben legyen.

23.16 A kijelölt gyalogos-átkelőhely térségében az út közvilágítása feleljen meg a vonatkozó szabvány szerinti megvilágítási előírásoknak. A gyalogos-átkelőhely térségét célszerű az út közvilágításától eltérő színű fénnyel megvilágítani.

23.17 Gyalogos-átkelőhelyeket kijelölni csak a 23.14, 23.15 és 23.16 pontokban foglaltak teljesülése esetén szabad.

Akkor csak halkan kérdezem meg, hogy ki fogja a szilárd burkolatú járdákat elkészíteni és azok hová vezetnek majd, a paintball pályára talán, vagy a Sound kempingjébe? (Ugyanis az utca első részében már van két zebra és a Közút oda már nem valószínű, hogy további zebrákat engedélyezne) Ki állja az új közvilágítás kivitelezését, az egyesület vagy mi adófizetők?

És ebből következik, hogy vajon most, ebben az esetben miért nem kell itteni lakosnak, helyi tartózkodási engedéllyel rendelkezőnek, vagy ingatlantulajdonosnak lenni a szavazáshoz (aláíráshoz)? Nem akarom semelyik város lakóját megsérteni, és csak példa kedvéért kérdezem, a Kaposváriak, Zalaegerszegiek, Tabiak miért is dönthetnek az én adóforintjaim felhasználásáról ugyanannyi eséllyel, mint én?

Hogyan érvényes akkor ez a kezdeményezés, sehogy!

Nem akarok senkit untatni a rendeletekkel, de azért ajánlott elolvasni ezeket, mielőtt valaki aláírásokat akar zebra vagy sebességmérő ügyben gyűjteni.

A sebességmérő elhelyezéséhez sem kell aláírásokat gyűjteni (sebességmérés az ORFK 6/2022. (II. 4.) ORFK utasítás alapján történik), vagy az Önkormányzatok hatáskörébe tartozik, ők döntenek hol mikor milyen sebességmérőt állítanak fel. A rendőrség hazánkban országos és egységes, lehet érvelni amellett, hogy a rendőrségnek nem csak az állami főutakon, hanem a városokban is kellene ilyen kamerákat telepíteni. De ha ez túl nagy beruházás is lenne a rendőrségnek, semmi akadálya nincs annak, hogy akár az önkormányzatok, akár egyes lakóközösségek megfinanszírozzanak a rendőrség számára olyan kamerákat, amik akár sebességet mérnek. De, kijelenthető, hogy a jelenlegi rendszerben extra, pénzügyileg nem megtérülő beruházást jelent az önkormányzatoknak sebességmérő kamerák telepítését finanszírozni a hatáskörükbe tartozó utakon.

Kérdés megint az, hogy kinek kell a sebességmérés, talán a Sound ideje alatt a kamionok sebességét akarják mérni? Télen például senki nem jár arra, még autó sem nagyon. Mindkét projekt sok millió forintba kerül az önkormányzatnak, azaz a Zamárdi adózóknak. Ha szükséges természetesen védjük az életeket, mert az a legfontosabb, de felmérte valaki hány baleset volt az utóbbi időben a Szent István úton?

NEM szabad az ilyenekből propagandaügyet csinálni!

Arról nem is beszélve, hogy most már tényleg meg kellene ismerni a személyes adatokról szóló vagy az aláírások gyűjtéséről szóló jogszabályokat (2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról), mert megint a NAIH-nál landolhat az ügy. És végül Kis Ádámnak nem öngólokat kellene lövöldöznie. Most már érdemes lenne elkezdeni értelmes, és Zamárdit előre vivő dolgokkal foglalkozni, nem csak a Sound érdekeit és propagandát előtérbe helyezni. És azzal kellene foglalkozni, hogy télen, szombat délelőtt meg lehessen reggelizni valahol Zamárdiban, és ne kelljen Lelléig menni egy rántottáért, meg egy teáért.