Tisztelt választópolgárok, kedves Zamárdiak!

2024.05.30.

Választások előtt célszerű áttekinteni a korábbi döntéshozók (polgármester és a testületek tagjainak) korábbi években végzett munkáját, hozzáállását, illetve ezek hatását Zamárdi működése, fejlődése szempontjából.

A teljesség igénye nélkül a következő témákat próbáljuk körbejárni, mert leginkább ezek állnak az érdeklődés középpontjában és nagymértékben meghatározzák a város jelenét és a jövőjét is.

1. Vállalkozási szerződések,
2. Társasházak, valamint az egyéb, táj- és településidegen építkezések,
3. Kiemelt fejlesztési területek,
4. Nagy zenei rendezvények,
5. A Balaton közvetlen környezetének helyzete.

Az összeállítás a város hivatalos honlapján (zamardi.hu), és a Zamárdi Hímondóban, valamint újságcikkekben megjelent konkrét adatok, információk alapján készült.

Sajnos több helyen találkoztunk azzal a problémával, hogy az információk hiányosak voltak, illetve bizonyos adatok, amelyek az előzményekre vonatkoztak és a teljes képhez hozzátartoztak volna, érthetetlen módon lekerültek, eltűntek a város honlapjáról.

A továbbiakban PVFB a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságot, KT a Képviselő Testületet jelenti.

A PVFB, a KT tanácsadó testülete, amely a döntések szakmai előkészítését végzi. A döntéshozatal előtt minden témát először a PVFB tárgyalja, előzsűrizi, majd a javaslatával kerül a KT elé.

1.  Vállalkozási szerződések

Látszatra minden tökéletesen és szabályosan működik.

1.          A Beruházási és Városfejlesztési Osztály, elkészíti az ajánlati felhívást, ha szükséges terveket készíttet.

2.          Az ajánlati felhívást 4-5 vállalkozásnak elküldik.

3.          A beérkezett anyagokat egy zsűri átvizsgálja és kiválasztja azt a vállalkozást, amely a legjobb ár-érték arányú ajánlatot adta, majd ezt a PVFB-nek továbbítja.

4.          A PVFB megtárgyalja és javaslatával a KT részére döntéshozatalra továbbítja.

5.          A KT, határozatával elfogadja az előterjesztést és egyben felhatalmazza a polgármestert, hogy a legjobb ár-érték arányú ajánlatot adó vállalkozással írja alá a szerződést.

6.          Hasonlóan történik a műszaki ellenőr kiválasztása, amely a teljes munkafolyamat alatt a megbízót, a város képviseli. Ellenőrzi, hogy a kivitelezés a terveknek megfelelően, az előírt technológia szerint, a meghatározott anyagok felhasználásával, az előírt minőségben történjen

Mi a probléma ezzel a tökéletesen felépített folyamattal?

1.          Az ajánlati felhívás többször elnagyolt, pontatlan, nem terjed ki a beépítendő anyagra, méret problémák adódnak. A helyi kapcsolattal és helyismerettel nem rendelkező vállalkozások nem tudnának annak alapján felelősséggel ajánlatot adni.

2.          Az ajánlati felhívást az elmúlt 10 évben mindig ugyanannak a 4-5 cégnek küldték meg.

3.          A beérkezett ajánlatok közül az esetek 98 %-ban ugyanaz a két cég (2. sz. Mélyépítő Kft. és a Fecske Kft.), felváltva adta a legjobb ár-érték vállalási összeget. Ez döntően azoknál a munkáknál, beruházásoknál fordult elő, amelyek értéke a 10 MFt-ot meghaladta.

4.          A legjobb ár-értékű ajánlat szinte mindig csak 0,5-1 %-al volt kevesebb a következő, legjobb ajánlatnál.

5.          A munkavégzés során rendszeresen jelentkezett pótmunka bejelentése. A pótmunkákat az a vállalkozás végezte, amely az eredeti munkát, itt már nem volt újabb versenyeztetés. Így az az eset állt elő, hogy az aláígért árat (amellyel versenyt nyert a vállalkozás) a pótmunka díja kiegészítette, így jutott verseny nélkül lényegesen kedvezőbb helyzetbe a 0,5-1 % -os árkülönbséggel tendert nyert cég.

A pótmunkák nem az építés során jelentkező, előre nem látható esemény, váratlan helyzet miatt merültek fel. Általában a gondosabb tervezéssel, vagy átgondolt előkészítéssel az eredeti kiírásban szerepelhettek volna.

A fentieket konkrét példákon keresztül mutatjuk be:

Nagy örömünkre szolgál, hogy folyamatosan halad Zamárdiban a Margó Ede sétány megújítása, építése, díszburkolattal történő burkolása.

A 2016-ban elkezdett munkának, 2023-ig hat üteme valósult meg, a régi fizetős strand területétől a Zöldfa utcáig.

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy nagyon sokszor nem tudtunk eligazodni az elérhető adatokban, mert hiányzott a pontos helymeghatározás, illetve olyan előzményekre hivatkozott a KT határozata, amely „véletlenül” lekerült a város honlapjáról és elektronikus formában, nyilvánosan nem érhető el.

Különösen kirívó a Margó Ede sétány 6. szakaszának építése, amelyet szeretnénk részletesebben bemutatni.

2023. 09.14.-i ülésén a PVFB javasolja a KT -nek, hogy a Margó Ede sétány építése a Kecskeméti és Zöldfa utca között folytatódjon (ne a Keszeg és Harcsa utca között)

2023. 09.15. az ajánlatkérés megküldésének napja. A KT még nem határozott, hogy melyik szakasz építése folytatódjon, de a Beruházási és Városüzemeltetési Osztály már elkészítette és kiküldte az ajánlatkérő leveleket.

2023. 09. 25. 8:00, ajánlattételi határidő

2023. 09. 26. még csak ekkor kerül a KT elé a PVFB javaslata, hogy egyáltalán melyik útszakasz építéséről döntsenek, illetve kérjenek be ajánlatokat, de a Beruházási és Városüzemeltetési Osztály egy lefuttatott, „versenyeztetés” utáni értékeléssel állt elő, a Margó Ede sétány Kecskeméti és Zöldfa utca szakaszára vonatkozóan, ahol a Fecske Kft. a nyertes 41,24 MFt-al, mint a legjobb ajánlattevő.

Ebben az esetben is, mint már korábban többször előfordult, a fő munkát végző vállalkozás kapott megbízást a pótmunkákra is (esetünkben 4,68 MFt értékben).

A pótmunka megrendelésénél már nincs versenyeztetés

Így lehetőség nyílik arra, hogy a főmunkára vonatkozó nyertes pályázó, a pótmunkára vonatkozó megbízással jelentős előnyre tegyen szert a többi ajánlatevővel szemben.

Felhívnánk a figyelmet a dátumokra!

A PVFB javaslatot tesz a KT részére az útszakasz kiválasztására és útépítésre, döntés még nem született, mert csak egy hét múlva lesz KT ülés, ennek ellenére másnap, a Beruházási és Városüzemeltetési Osztály ajánlatkérő anyagot készít a javasolt útszakasz építésére és aznap postázza 5 cégnek. Az ajánlatok elkészítésére 5 munkanapot jelölt meg, a beküldési határidő a KT ülés előtti nap. Mind az 5 cégtől beérkezett az ajánlat az utolsó leadási napon, amely másnap a KT elé került, így dönthettek egy olyan útépítésre kiválasztott ajánlatról, amit még jóvá sem hagytak. Az előterjesztést a KT ülésen jelenlévő képviselők egyhangúlag megszavazták.Az téma előterjesztője és a KT ülés levezető elnöke, Csákovics Gyula polgármester volt, akit meg is zavart ez a szituáció, hirtelen nem tudta, hogy minek az elfogadására szólíts fel a KT tagjait, de diszkréten figyelmeztették, így nagy rutinnal, szinte észrevétlenül tovább tudott lépni.

A képviselő-testület döntése után három munkanappal már fel is vonult a nyertes vállalkozás komoly gépekkel és megkezdte a 41,24 + 4,68 MFt-os útépítést.

Levonhatnánk azt a következtetést, hogy egy fantasztikusan összehangolt csapatmunkával 2,5 hét alatt sikerült egy komoly beruházást megszavazni, a pályáztatást lebonyolítani, legalkalmasabb kivitelezőt kiválasztani és a munkát elindítani.

A másik variáció, hogy előre tudott volt, hogy ki fogja elnyerni a meghívott vállalkozások közül a munkát, hajszálpontosan olyan díjat ajánlva, amekkora összeget a város költségvetésében 10 hónappal azelőtt beállítottak, és egy komoly gépparkkal felvonulva, azonnal elkezdték a munkát.

Hasonló módon zajlott a város nagyobb beruházásainak nagy részeis, pl. Kiss Ernő utca, Szőlőhegy utca, Fő utca, Honvéd utca, Csap utca stb.

2.  Társasházak, valamint az egyéb, táj- és településidegen építkezések

Az ingatlanberuházások, az építkezések mindig vonzották a nagybefektetőket, mert ezen a területen nagy hasznot lehet realizálni.

A város vezetői többször elmondták, különböző fórumokon nyilatkozták, hogy az építkezésekre nincs ráhatása a városnak, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, mivel az építések engedélyezését elvonták a várostól, és a Siófokon székelő járási hivatalhoz rendelték.

Nézzük a gyakorlatot

A nagybefektető, beruházó kinéz vagy megvásárol egy jó méretű telket, régi, kis házzal vagy anélkül.

Személyesen megkeresi a város első számú vezetőjét és vázolja az elképzeléseit. Természetesen lakóépületet, társasházat, lakóparkot akar építeni, mert a jelenlegi rendeletek szerint a lakóépületek építésénél 5 %-os az ÁFA, nem 27 %, mint pl. az üdülőingatlanok építése esetén.

Ezután egy „szakmai munka” következik, ki kell találni, hogy miként kell módosítani a város HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) szabályzatát, hogy lehetőleg egy megemelt beépítési %-al lehessen az adott területre lakóépületet(ket) építeni.

A PVFB és a KT elé kerülő előterjesztés már csak arra vonatkozik, abban kell dönteniük, hogy melyik lakóövezetbe sorolják át a területek. Az a kérdés ezen a szinten (ez lenne a döntéselőkészítés és végleges döntés szintje), fel sem merül, el sem hangzik, hogy egyáltalán akarják-e, érdeke-e a településnek, hogy pl. egy üdülő besorolású környezetben 12-50 lakóegységgel rendelkező társasház épüljön.

Ha a HÉSZ tervben az átminősítés megtörtént, amit a KT hegy jóvá, akkor lehet az építési hatóságnál az engedélyezés folyamatát elindítani.

Amikor az építkezések elindulnak, akkor szembesülnek a környék ingatlantulajdonosai és város dolgaira, építési kultúrájára érzékeny lakosok, hogy egy mesteri tervnek lettek áldozatai. Olyan mértékű beépítés történt, amely a környék, illetve az utca hangulatát telesen megváltoztatja, azért, hogy egy befektető extra hasznot realizáljon, kijátszva, visszaélve a törvényhozó szándékával, akaratával, amellyel a lakásépítések finanszírozását kívánták elősegíteni.

Amikor az ilyen építkezésekkel kapcsolatban bármilyen szinten kérdéseket tesznek fel az ingatlantulajdonosok vagy a civil szervezetek, akkor mindig az a válasz, hogy sajnos nekünk, a városnak nincs lehetősége megakadályozni ezeket az építkezéseket, mert az építési hatósági jogkört elvonták a Zamárditól, NEM mi adjuk ki az építési engedélyeket.

Ez a kommunikáció, illetve védekezés nagyon álságos és nem igaz, ugyan a város Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), amely meghatározza a beépítésére vonatkozó szabályokat a KT fogadja el (sokszor csak az adott beruházás megvalósítása érdekében módosítva), ebbe az építési hatóságnak nincs beleszólása.

VISZONT KÖTELEZŐEK lennének a HÉSZ módosítások alkalmával, a PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK!

Az építési hatóság az engedélyezési folyamat alatt azt vizsgálja, hogy a város által meghatározott keretekbe (HÉSZ) belefér-e a tervezett épület.

Ezek az építkezések, amelyek sokak érdekét szolgálják, de a városét nem, az utca, vagy környék arculatát akár 100 évre is tönkreteszik.

Az anyagi érdekek miatti HÉSZ módosítások jól érzékelhetők, követhetők, ha ránézünk a HÉSZ-ben található térképre, ahol az egyes beépítési övezetek különböző színnel vannak jelölve. Sok helyen látható, hogy egy egységes besorolású területen megjelenik egy eltérő színjelölés, amely egy nagyobb beépítés érdekében a KT megváltoztatott.

Ezek a módosítások mindig az önös érdekeket szolgálták. A most terítéken levő eset a Tolna Megyei Tanács üdülőjének területe, ahol a jelenlegi tulajdonos (volt róla szó, hogy az önkormányzat veszi meg a területet park céljából, persze nem lett belőle semmi!) külön kérte a beépítési százalék megnövelésének lehetőségét.

3.  Kiemelt fejlesztési területek

Egy törvényben, rendeletben előírtakat mindig úgy kell értelmezni, hogy annak megalkotásával mi volt a törvényhozó szándéka.

Ha egy településnek van egy településfejlesztésre vonatkozó elfogadott terve, akkor ennek megvalósítása érdekében, ebbe beilleszthető beruházásokra, területekre lehet, illetve célszerű kiemelt fejlesztési terület státuszt engedélyezni, mert ezzel jelentős kedvezmények vehetők igénybe, és nagymértékben leegyszerűsíthető, lerövidíthető az engedélyezési folyamat.

Zamárdiban ez is egy kicsit másképpen működik.

Nincs a városnak egy olyan településfejlesztési koncepciója, terve, amit egy befektető áttanulmányozhatna és abba beilleszthető, azt szolgáló beruházásokat, fejlesztéseket finanszírozhatna.

Itt ugyanazzal találkozhattunk, mint 2. pontban részletezett, csak a befektetők érdekeit szolgáló építkezések engedélyezési folyamatánál. Ugyanúgy, mint a Richter cirkusz területének átsorolásnál, vagy a Városkapu beruházásnál, a kiemelt fejlesztési terület kijelölése az elmúlt időszakban kizárólag a befektetők, beruházók érdekeit szolgálták.

Ilyen esetekben mindig egy egyszerű határozat született: „a KT támogatja, hogy az Önkormányzat az XY helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant a beruházás megvalósítása érdekében kiemelt fejlesztési területté nyilvánítsa”.

A törvényalkotó szándéka az elnevezésben is megjelenik, a „kiemelt fejlesztési terület” nem egy vagy több társasház építésére szánt ingatlanon folyó építkezést kívánják támogatni, hanem egy olyan területet fejlesztését, amelye a település előre meghatározott, hosszútávú fejlesztései között szerepel.

A „kiemelt fejlesztési terület” címke a beruházóknak, befektetőknek nagyon fontos, minden anyagban erre hivatkoznak.

A helyi döntéshozók meg úgy tekintenek rá, mintha ez egy magasabb szintről elrendelt besorolás lenne és az ilyen címkével megjelölt területekkel kapcsolatos anyagokat, változtatásra vonatkozó igényeket automatikusan meg kell szavazni.

Holott a kiemelt fejlesztési területek megszavazásának szigorú feltételei vannak. Többek között az egyeztetés az önkormányzati partnerekkel. Volt valaha ilyen, mert ez kötelező eleme a kiemelt fejlesztési területek átsorolásának? (Természetesen a partneri egyeztetés kötelező mivoltánál is vannak a rendeletben kiskapuk, de ezek ellen lehet tenni!)

419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet

a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről ^* 

A TELEPÜLÉSTERVEK, A KÉZIKÖNYV ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET ADATSZOLGÁLTATÁSÁNAK, EGYEZTETÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

37. Általános követelmények

59. § (1) A településterv, kézikönyv és településképi rendelet

a) készítése és módosítása adatszolgáltatáson alapul,

b) véleményezése helyi partnerségi egyeztetés keretében is történik, ha az önkormányzat partnerségi rendeletében ezt előírja,

c) adatszolgáltatás figyelembevételével elkészült tervezetét egyeztetni kell olyan módon, hogy a településtervnél véleményezési és záró szakasz, a kézikönyv és a településképi rendeletnél csak véleményezési szakasz kerül lefolytatásra, és

d) elfogadása az egyeztetést követően történik, önkormányzati határozat vagy rendelet formájában.

(2) A településterv, kézikönyv és településképi rendelet készítését és módosítását az önkormányzat képviselő-testületének

a) a készítés vagy módosítás tényét,

b) új beépítésre szánt terület kijelölése esetén az Étv.-ben foglalt követelményeknek való megfelelést,

c) amennyiben indokolt, a kiemelt fejlesztési területté nyilvánítást és

d) a 7. § (7) bekezdése szerinti feljegyzés elfogadását

együttesen tartalmazó döntése alapozza meg.

(3) ^* Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti egyeztetés típusa nem határozható meg egyértelműen, a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyeztetést kezdeményez a kérdés eldöntése érdekében az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: állami főépítész), amely az egyeztetés alapján javaslatot tesz az eljárás típusára.

43. A településterv egyeztetésének speciális szabályai

68. § (1) A (2) bekezdés szerinti egyeztetési szabályok alkalmazandók a településterv egyszerűsített eljárásban történő

a) készítése vagy módosítása esetén, ha

aa) az Étv. 6. § (2) bekezdése szerint vagy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt,

ab) a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén, az érintett településen a veszélyhelyzet következményeinek a felszámolása vagy a további, közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megelőzése miatt indokolt, vagy

b) módosítása esetén, ha

ba) a képviselő-testület döntésével kiemelt fejlesztési területté nyilvánított területen, beruházás megvalósítása miatt indokolt,

bb) nem tartozik az a) pont aa) és ab) alpontja, valamint a ba) alpont szerinti esetkörbe, azonban az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

1. a településszerkezetet meghatározó műszakiinfrastruktúra-főhálózat nem változik,

2. nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, és

3. nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése.

(2) Az egyszerűsített eljárásban a véleményezési és záró szakaszra a 62–67. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy

a) a véleményezési szakaszban csak a partner ad véleményt, a véleményezési szakasz kezdetétől számított 10 napon belül,

b) a véleményezési szakaszban véleményeltérés esetén a polgármester 5 napon belül kezdeményezhet egyeztetést,

c) a záró szakaszban kötelező egyeztető tárgyalást tartani a záró szakasz kezdeményezésétől számított 10 napon belül, amelyre az állami főépítész meghívja a 11. melléklet szerinti szerveket és fővárosi településterv esetében az érintett fővárosi kerületi önkormányzatot, és

d) a záró szakmai véleményt az állami főépítész az egyeztető tárgyalást – vagy amennyiben az egyeztető tárgyaláson elhangzottak alapján módosításra van szükség, a módosított tervezet feltöltését – követő 5 napon belül adja ki.

Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének

15/2017. (V.30.) önkormányzati rendelete

Zamárdi Város Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról

(2) E rendelet alkalmazásában az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) köre:

a) Zamárdi Város teljes lakossága,

b) Valamennyi Zamárdi Városban székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó

szervezet,

c) Valamennyi Zamárdi Városban működő érdekképviseleti szerv, civil egyesület, vallási

közösség, valamint

d) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (2) a)

pontja alapján a településrendezési eszközök véleményezési eljárásába bejelentkező

szervezet.

4.  Nagy zenei rendezvények

A Balaton Sound rövid története

A Balaton Sound (szponzorációs okokból más néven 2007 és 2012 között Heineken Balaton Sound, 2013 és 2017 között MasterCard Balaton Sound).

A rendezvényre 2007 óta minden év júliusában kerül sor Zamárdi városában, a Balaton déli oldalán, közvetlenül a vízparton. Eredetileg csütörtöktől kezdődően négy egymást követő napon tartott, később szerdától kezdve, öt napon keresztül zajlott a fesztivál. A fesztivált a Sziget Fesztivál produkciós irodája szervezte, mielőtt a tulajdonosok eladták az egészet amerikai offshore cégeknek. Létrejöttében az EFOTT fesztivál játszott kulcsszerepet, melyet 2006-ban Zamárdiban rendeztek meg, és melynek helyszíne adta az alapötletet a szervezőknek.

2016-ban 157 000 -en látogattak el a rendezvényre, 2018-ban, 165 000-en, 2019-ben pedig már 172 000 -en. Mindhárom eset rekorddöntést jelentett.

2020-ban és 2021-ben nem volt Balaton Sound a Covid járvány miatt.

Két év szünet után, 2022-ben ismét megrendezték a Balaton Soundot, a szerződés Zamaárdi és szervezők között 2024-ben jár le.

Üzleti hatásvizsgálat

A fesztiválok zavaró működéséről, embereket és természetet károsító hatásairól már sokat cikkeztünk. Arról is beszéltünk már, hogy ezek a fesztiválok, a lakókat és pihenni vágyókat, alapvető emberi jogaikban korlátozzák (tulajdonba jutáshoz való jog, pihenéshez való jog, természet védelmének joga stb.) Azonban alább, egy kicsit más szemszögből vizsgáljuk meg a fesztiválokat.

Üzleti szempotból szeretnénk nyilvánosság elé tárni, hogy ennek a sok negatív összetevőnek van-e valami haszna Zamárdi számára. (mert valakinek biztosan van haszna belőle.)? Nézzük nézőszám, bérleti díj, egyéb bevételek, és Zamárdi éves költségvetése alapján a hasznokat.

A Balaton Sound-ra látogatók számának változása az évek során

2007 – 32 ezer látogató volt

2008 – 88 ezer látogató

2008-as sajtóhír:

Ahogy a Balaton Sound sajtószóvivője, Vető Viktória a FigyelőNetnek elmondta, idén 88 ezren voltak a rendezvényen, amely jelentősen meghaladta a tavalyi 32 ezret. Idén csupán csütörtökön nem érték el a 25 ezer fős teltházat, de aznap amúgy is csak csökkentet üzemmódban működött a fesztivál. A Balaton Sound kapacitását sajna jövőre sem lehet jelentősen bővíteni, mert külön figyelmet helyeznek arra, hogy a kiharcolt minőséget fenn tudják tartani. Így aki jövőre is ott akar csápolni, annak korábban kell majd megvennie a jegyet.

2009 – 94 ezer látogató

2009.július 10. sajtóhír, Index:

A Balaton Sound fizeti a 78 milliós Zamárdi-Szántód határvitát.

A Balaton Sound öt éves szerződést kötött Zamárdi várossal, amelynek keretében harminc-negyvenmillió forintot fizet a városnak, mondta az Indexnek Egyed Zoltán Attila, Zamárdi alpolgármestere. Ezen felül további ötven-hatvanmillió forint jut a városhoz a fesztiválturizmusból és a helyi vállalkozások iparűzési adójából.

2010 – 88 ezer látogató

2010. július 13. HVG

Balaton Sound: 88 ezer látogató és nyereség

Sziget Kulturális Menedzser Iroda által 2010. július 8. és 11. között megrendezett zamárdi Heineken Balaton Sound fesztiválon az előző évinél néhány százalékkal kevesebb, mintegy 88 000 látogató vett részt.

2011 – 100 ezer látogató

2012 – 108 ezer látogató 10 millió forint bérleti díj

Jövőre a Balaton Sound fesztivál szervezői az eddigi jelképes 500 ezer forintos bérleti díj helyett 10 millió forintot fizetnek a zamárdi tóparti területért – mondta Csákovics Gyula, a Balaton parti kisváros polgármestere.

“Az újrakötött megállapodással azonban nemcsak a bérleti díj emelkedik az eddigi hússzorosára, de a jövőben mentesül Zamárdi az alól is, hogy ötmillió forinttal beszálljon a fesztivál reklámköltségeibe, továbbá a szervezők ötmillió forinttal támogatják egy új tóparti vizesblokk megépítését” – mondta a polgármester.

2012. július 16. Index

A 2012 hétfő hajnalban véget ért hatodik Balaton Sound fesztivál látogatóinak száma a változékony időjárás ellenére rekordot döntött, a rendezvényen 108 ezren vettek részt, ami 7,5 ezerrel meghaladta a tavalyi csúcsot. Zamárdi mintegy 60 millió forintnyi bevételt remél a közvetlenül befolyó adókból és bérleti díjakból.

2012. Galéria: Balaton Sound 2012

 legtöbben, 28 ezren szombaton voltak a Balaton Soundon – mondta Vető Viktória, a rendezvény sajtófőnöke az MTI-nek.

Erdősné Matyikó Zsuzsanna, Zamárdi alpolgármestere arról számolt be az MTI-nek, hogy a fesztiválozók vonulása még hétfőn is megbénította a település közlekedését. Míg tavaly vonattal, idén gépkocsikkal jöttek többen, talán a változékony időjárás miatt. A szórakozó fiatalok nemcsak a rendezvény területén, hanem a magánházaknál is folytatták a mulatozást, így “bár a település lakossága az évek múlásával egyre toleránsabb, az emberek a rendkívül nehéz napok után szabályosan fellélegeznek” – fogalmazott az alpolgármester.

A fesztiválozók idegenforgalmi adójából 27 millió forint, a terület bérleti díjából 10 millió forint bevétele származik Zamárdinak. A magánházakban megszállt vendégek után további 18 millió forintnyi idegenforgalmi adóbevételre számít az önkormányzat, és Zamárdi azzal is gazdagodott, hogy a szervezők 5 millió forinttal beszálltak egy vizesblokk fejlesztésébe a rendezvény területén. összesen 60 millió forint

Zamárdi 2012-ben 40 millió forint idegenforgalmi adóbevételre számíthat a Balaton Sound megrendezésével, emellett a fesztiváltól a 10 milliós bérleti díj mellett további tízmillió forint is befolyik majd a város kaszájába – mondta Csákovics Gyula polgármester kedden.

Mint kifejtette, háromszori egyeztetésen sikerült megállapodni a fesztivál főszervezőivel arról, hogy módosítsák a korábbi megállapodást. A 2700 lakosú kisvárosra a nyári főszezonban megrendezett fesztivál négy napja alatt napi 25 ezer ember “zúdul”, de a rendezvény előtti és utáni öt-öt napon is kamionoktól forgalmasak az utcák. Egyebek közt ezért kezdeményezte a település, hogy a már jól bejáratott, nemzetközi hírűvé vált fesztivál a korábbi bevezető bérleti díj helyett piaci árat fizessen a jövőben.

Csákovics Gyula beszámolt arról, hogy 2012-ben a nemzetközi fesztiválnaptárhoz igazodás miatt a megszokottnál egy héttel később, július 12-15. között rendezik meg a Balaton Soundot. Hozzátette: emiatt elégedetlenkedtek a helyi szállásadók és vállalkozók, mert ez az időpont már nem a főszezon elejének, hanem derekának számít, amikor egyéb vendégekkel is telített a település.

2013 -127 ezer látogató

2013.07.15. 16:50 Index

A jegyelővételeket figyelve már korábban is sejthető volt, hogy akárcsak a Volt, a Balaton Sound is nézőcsúcsot produkál idén. A fesztivál pénteki és szombati napjára előzetesen minden jegy elkelt, öt nap alatt 127 ezren vettek részt az eseményen.

2014 – 145 ezer látogató és 10 millió forint a szerződésben

2015.07.14. 09:49 –HIRDETÉS Lángoló gitárok sajtóhír

Újra beállítva a tavalyi nézőcsúcsot, 145 ezer látogatót vonzott idén a MasterCard Balaton Sound. Teltházas nap is volt: szombaton.

2015 – 145 ezer látogató

2015 január Zamárdi hírmondó

Zamárdi Város önkormányzatának képviselő-testülete hosszas tárgyalások után megegyezett a fesztiválszervezőkkel. Az önkormányzat és a szervezők további négy évvel meghosszabbítják a jelenlegi, 2016-ig érvényben lévő szerződést. Megállapodás született arra vonatkozóan, hogy 2015-től a Strand Fesztivállal egy időben Zamárdi ad otthont a B.my.Lake fesztiválnak is. A jövő évtől a Balaton Sound fesztivál bérleti díja 12 millió Ft-ról 30 millió Ft-ra emelkedik. A nyár végi rendezvény után (Strand és B.my Lake) pedig 20 millió Ft területbérleti díjat kötelesek kifizetni a bérlők. Az utolsó Èvben pedig a két rendezvÈny után 55 millió Ft lesz a bérleti dÌj. Sikerült elérni, hogy a jelenlegi szerzıdés lejárta után, 2017-től a Balaton Sound egy héttel korábban kerüljön megrendezésre. 2017-2020 között július első hétvégéje lesz a fesztivál időpontja. Ennek értelmében 2017-ben már június 28. lesz a kezdıő nap. A szervezők vállalták azt is, hogy a rendezvény helyszínén 65 millió Ft nagyságrendű fejlesztést hajtanak végre, annak érdekében, hogy akkor is alkalmas legyen a terület rendezvények megtartására, ha az idei évhez hasonló csapadékos nyár lenne. Csákovics Gyula polgármester

2016 – 157 000 -en látogattak el a rendezvényre,

2017 – 154 000 látogató

ZAMÁRDI ELCSENDESEDETT – ILYEN VOLT A BALATON SOUND 2017-BEN

2017. július 10., hétfő 18:14 Hír6

Módosítva: 2017. július 13., csütörtök 08:43

A tavalyi évben a 10. alkalommal megrendezett Sound látogatói rekordot döntött, 157 ezer fővel, de az ide év sem volt „családias”, hiszen 154 ezren érkeztek a nagy buliba.

2018 – 165 000-en,

2019 – pedig már 172 000 -en. Mindhárom eset rekorddöntést jelentett.

2020 – elmaradt

2021 – elmaradt

Zamárdi a Balaton Sound után “visszaengedi” a városba a Strand Fesztivált is. A város képviselő-testülete 2021. október 3-án kétórás vita után döntött a megállapodásról.

2021. 09. 23. 14:32 24.hu

A Balaton Sound szervezői nem bízták a véletlenre a helyiek meggyőzését: a szavazás előtti lakossági fórumon háromszoros bérleti díjat, és háromszoros rekultivációs díjat ígértek a településnek, azaz a korábbi ötvenöt helyett százötven milliós bérleti díjat fizetnek, ezen kívül pedig az eddigi harminc helyett kilencven milliót költenek arra, hogy helyreállítsák a fesztiválhelyszínt a rendezvény után.

2022 – 140 000 látogató

Marad Zamárdiban a Balaton Sound

A szavazás után Zamárdi önkormányzata megkötötte újabb három évre a szerződést a Sziget Zrt.-vel, de más feltételekkel: a Sound szervezőinek a korábbi évi 55 millió forintos bérleti díj helyett 150 milliót, a 30 milliós strandrekultivációs összeg helyett pedig 90 millió forintot kell fizetniük. A fesztivál egy nappal rövidebb lett, és június végén, június 29-től július 2-ig tartják, vagyis valamennyire a főszezonon kívül. Mikor a Sziget Zrt. cégvezetőjét, Kádár Tamást megkérdeztük, hogy mit szóltak az új feltételekhez, azt válaszolta, hogy számítottak ugyan díjnövekedésre, de őket is meglepte, hogy az ekkora lett.

„Mindenki tudta, hogy bele kell menni egy magasabb bérleti díjba, minden drágul, és a fesztivál is nagyobb lett. Sokkal több pénzt kell fizetnünk, mint eddig, és ennek az egyik oka az is, hogy eddig nem figyeltünk oda a kommunikációra, és ez olyan hangulatot teremtett, amit csak súlyos tízmilliókkal lehetett pacifikálni.”

2023 – nem merték elmondani a látogatók számát, de valószínűleg kevesebb, mint 2022-ben

Nézzük a fentieket táblázatos formában

Év	Látogatók száma	Bérleti díj	Strandfesztivál díja	Zamárdi éves, tervezett, teljes költségvetési bevétele, millió forint
2007	32000	500 ezer
2008	88000	500 ezer
2009	94000	500 ezer
2010	88000	500 ezer
2011	100000	500 ezer
2012	108000	még 500 ezer vagy már 10 millió (Csákovics nyilatkozata)
2013	127000	10 millió		1.682
2014	145 000	10 millió		1.224
2015	145000	12 millió (hírmondó, Csákovics)	20 millió	1.294
2016	157000	30 millió (hírmondó, Csákovics)	20 millió	1.591
2017	154 000	30 millió	20 millió	1.957
2018	166000	30 millió	20 millió	2.083
2019	172000	55 millió (a két rendezvény után!) Tehát a Sound 35 millió	20 millió	2.272
2020	Elmaradt			1.905
2021	Elmaradt		2021-ben 10 nap STRAND elnevezéssel Balatonvilágoson, a Club Aliga területén rendezték.	1.670
2022	140 000	150 millió	40 millió	2.341
2023	titkolják, de kevesebb, mint 2022-ben	150 millió	40 millió	4.831
2024		170 millió (a későbbi időpont miatt!)	40 millió	2.622

Számítások szerint az előző években (2007-2019)a Balaton Sound bevétele nem érte el zamárdi költségvetési bevételének 1-1,5%-át sem. Most az utolsó hároméves szerződés alapján (2022-2024), a „brutálisan” megemelt bérleti díj már eléri, Zamárdi bevételeinek akár 6,5%-át is.

Természetesen ne beszéljünk olyan ferdítésekről, mint hogy hozzáadjuk az Iparűzési adót, az Idegenforgalmi adót a bevételekhez, mert ezek akkor is lennének, ha nincsenek fesztiválok. Sőt lehet, hogy több lenne a bevétel. Arról szintén ne beszéljünk, hogy három évre fizetnek 90 millió forint rekultivációs díjat, mert az költség. Az önkormányzatnak ezt a helyreállításra kellene költenie és nem másra.

A Balaton Sound (BS) és a Strand fesztivál (Strand) szerződések releváns pontjainak az összehasonlítása a 2022-es 3 éves szerződések alapján

	BS	Strand	Különbség (BS-Strand)
A rendezvény terület foglalási időtartama	18 nap	18 nap	azonos
A bérelt területek a Balaton partnál: 3270/1; 3271/1; 3272/4; 3284/1; 3285; 3286/1; 3429; 3430/1; 3431; 3433/1; 3433/2; 3441/13	a leírtak	a leírtak	azonos
Bérelt területek a Szt. István út déli oldalán: 3594; 3604/1	a leírtak	a leírtak	azonos
Parkolási díj megváltás a Szt. István út déli oldalán történő parkolás miatt	5 mFt	2 mFt	3 mFt
Bérleti díj	150 mFt	40 mFt	110 mFt

Ebben a táblázatban az utolsó hároméves szerződés alapján a két fő fesztivál összehasonlítása látható. Kérdésünk az lenne, mennyivel jobb vevő Lobenwein cége, hogy majdnem negyed áron kapja ugyanazt, mint a Sziget Zrt? Mi ennek az oka és ez miért nem hűtlen kezelés?

5.  A Balaton közvetlen környezetének helyzete

Sajnos a jelenlegi vezetéstől nem áll távol a Balaton és közvetlen partjának semmibe vétele. Ennek legjobb példája a gigantikus kikötő tervezése, és a megvalósításának hangoztatása, mely azonban gyorsan egy pénzes, de büntetendő beruházásba fordult.

A Seuso lakópark és a nagy kikötő beruházás története

Ebben a projektben is tetten érhető az önkormányzat hibás koncepciója, hibás döntései és ezeknek a hibáknak az elkendőzése.

Csupán azért nézzünk vissza egy kicsit a kikötő projektre, mert a 2023. decemberi 5.-i INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TERVEZET-ben ismét felmerült a kikötő építésének ötlete. Valóban Zamárdinak szüksége van nagy kikötőre? Ezen kívül ott van még egy beépítetlen területe a beruházónak, aki bizonyára pénzt  szeretne kivenni belőle, méghozzá nagy pénzt.

A száraz tények, melyeket újságcikkekből és önkormányzati nyilatkozatokból állítottunk össze, az alábbiak.

1. Zamárdi régi kikötőálmai teljesülnének egy beruházó, a Portside Kft. grandiózus terveinek megvalósulásával.
2. A beruházás kapcsán ellentét alakult ki helyi lakosok és üdülőtulajdonosok között Zamárdiban – tudtuk meg Csákovics Gyula polgármestertől, aki szerintegy, főként fővárosi üdülőtulajdonosokból álló kör ellenzi a kikötőfejlesztést.
3. A terv az volt, hogy összesen csaknem egy kilométer hosszú, a vízbe 450 méter mélyen benyúló, megszakított betongyűrűt formáz majd a két mólószárny, hatalmas vízfelületet birtokolva a Balatonból és strand területéből. E mögött természetesen a part sem válhat mássá, mint a kikötő háttéripari területévé, óriási ipari területté.
4. Ez a kiszolgáló terület azonban mégsem válhatott egy háttéripari területté, mert időközben fű alatt eladták a kikötőt kiszolgáló területeket. Ezt vette meg a SEUSO-Investment Kft.
5. Ennek ellenére az eredeti, máig élő megállapodás 2006-ban vitorláskikötő-építés céljából köttetett, a település önkormányzatával, ebben a szerződésben az érintett telek még a kikötő mögöttes, kiszolgáló területeként szolgált volna.
6. A terület eladásánál, a SEUSO-Investment Kft.-nek, lakópark építésére, a zamárdi polgármesteri hivatal építési hatósága hibázott, ahogyan azt a Somogy Megyei Főügyészség határozata is kimondja. A beruházó 2008-2009-ben kapott engedélyt a lakópark építésére.
7. Csákovics Gyula 2006.-től polgármester Zamárdiban, előtte képviselő volt és természetesen illendő lett volna mindenről tudnia.
8. Amikor egyébként az elvi építési engedélyt megkapta a befektető, akkor azt még jogszerűen adta ki a hivatal, állítják. Néhány hónappal később azonban változott a törvény.
9. „ügyesen” csinálták tehát, nyilván számolva ezzel, és a véglegest az elvi engedély alapján kapták meg. Az a legfájóbb, hogy a kikötő „oldalvizén” bonyolították le az egészet- mondja Csákovics.
10. A polgármester és a képviselő-testület ártatlan, semmit nem tudtak erről az egészről. ASeuso-Investment Fonds Ingatlanfejlesztési és Beruházó Korlátolt Felelősségű Társaságot sem ismerhették jól, pedig Apáti Csaba a cég egyik vezető tisztségviselője, Zamárdi lakos.
11. A polgármester későbbi nyilatkozatában megerősítette, hogy egy büntetőügy is folyamatban van (volt), a korábbi, azóta elbocsátott műszaki ügyintéző ellen. A korábbi, ugyancsak felmentett jegyzőt is többször beidézték.
12. Végül sikerült mindent a műszaki ügyintézőre hárítani, majd büntetőjogilag ez a vizsgálat is elévült, így minden tökéletesen változatlan maradt, és mindenki megkapta, amit akart!
13. Egyelőre annyit elért Zamárdi civil társadalma, hogy a tervezett kikötőt kiszolgáló területének másik, Balatonhoz közelebbi részét még nem építették be, bár a közműveket már kiépítették. Ez a terület nem lenne beépíthető a 30 méteres szabály alapján, de az ördög nem alszik. Nagyon oda kell figyelni az itteni civileknek, hogy ne húzzanak fel nagyon csúnya üdülő- vagy lakóparkot itt.